-Héjába is kerengek a falufelett!..se é csűrke se é jérce az udvarokonn… itt kerengetik a vötttyukokot a bóóótba..nemértem.. bolondok… -monta bánatoson az Ülü, a Kíminynek.
-Ülü háááj, ülü háááj, ülü hájjj! Ni hunn van a bóóót tetejin! Hajiccsátok le valamivee!!!
-Ne hajigájj! inkább lökj valamit me éhes vagyok!!..há mingyáá eeviszem a nyúlbűr sapkádot!
Lacika meglepődött. Összegyúrt é félpunga sajtos csipszet s feehajitotta a bóót tetejire.
– Egyé Ülü! Ez a kedvencem! 🙂
Az ülü kettőt kopácsolt a pungábú, prüszkőlt éggyet s eeerepült!
-Baszokbelé inkább vega leszek!! -kijátott vissza Lacikának.
-Héjába prüszkősz, kólát nem tőtök!
A Kíminy csak állott mozdulatlan, s füstőlt!
