Földrajz

“Árpástótól magasba kanyargózik az út Décse felé mintha a tengerbõl emelkednék ki ez a táj. (…) Ez itt a cseresznyeerdõk és a lomha bivalyok földje, lágy népdaloké, és hetyke szalmakalapoké.” (Beke György Búvópatakok).

A Mezõség északi peremén, a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásától keletre-, délkeletre emelkedõ dombokon fekszik a falu. Tájegységileg, szigorú értelemben véve még a Mezõség része, domborzatilag viszont eléggé különbözik tõle: a Mezõség lankás dombvidéke itt erõsen meredek oldalú dombokra vált, aminek északi sora meredeken szakad a Nagy Szamos keskeny síkjára. Valószínűleg azon dombok ezek, amit a Nagy-Szamos folyása választott le a Keleti-Kárpátok közeli vonulatából (formájuk erre enged következtetni), a dombok keletre-, délkeletre folytatódnak, a Sajó folyó mentén, hogy végül beleolvadjanak a Borgói havasok vonulatába.

Egy kanyargós, 4 kilóméteres út vezet fel a dombok közé. A félút megtétele után előbukkan a falu, békésen terpeszkedve, mintegy uralva a dombokat amelyekre épült.

A domborzat érdekessége, hogy a községközponton átfolyó Nagy-Szamos lapályától számított (tengerszint feletti magasság 310 – 320 méter) szûk három-négy kilóméter (légvonalbeli) távolságon a magasság 150 – 160 métert emelkedik, a falu fölé magasodó Erősdomb pedig 565 méteres magasságban trónol.

Éghajlata mérsékelt égövi. A négy évszak között egyre inkább elmosódnak a határok és a nyári száraz évszakot egy erős, havas, csapadékos tél válltja fel. Talaja agyagos, palás, emiatt az esős évszakban rétegcsuszamlások veszélye fenyeget. Talajvizei nagyon kemények. Legjelentõsebb folyóvize a Décse-pataka, Árpástón ömlik a Nagy-Szamosba.

Talajviszonyai és mikroklímája a gyümölcstermesztésnek, fõleg a cseresznye termesztésnek kedvez. Az utóbbi 250 évben ez bisztosította a falu lakosságának a megélhetését. Azelõtt állattenyésztéssel, fõleg juh és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak.
Határrészei Bethlenig, Almás-Málomig, a Bálványos vár várdombjáig és le a Szamosvölgyig nyúlnak. (Magyardécse helynevei: Joó Tamás gyüjtése)

Közigazgatásilag Szolnok-Doboka vármegyéhez (Szolnok várához tartozó föld-Kádár monográfia) tartozott, késobb Szamos megyéhez. A jelenlegi megyerendszer felállítása (1968) óta Beszterce-Naszód megye része, Beszterce-Naszód és Kolozs megye határán fekszik (déli szomszédja, Bálványosváralja már Kolozs megyéhez tartozik). A községben Árpástó és Omlásalja (Măluț) a testvérfaluja. Bár ő a legnépesebb és legnagyobb területű, mivel a lakossága tiszta magyar ajkú, a községközpont Árpástón van.